Szeptember 3. - Első gimis buli

A suliba beérve, hatalmas káosz fogadott. Mindenki valamilyen esti buliról beszélt. A portás a kezünkbe nyomott egy szórólapot:

- Buliii! - üvöltötte Áron.

-Igeen! - táncolt Máté. 

-Viselkedjetek már... mint az 5 évesek. - forgatta a szemét Enikő.

-Ezzel most megsértettél egy csapat 5 évest. - nevetett Anna.

Észre se vettem, hogy ott van. Csendes lány. 

Felbaktattunk a terembe. Az ajtóra egy tábla volt felakasztva ezzel a felirattal: Belépés, csak csokival a kézben. A csokit Molnár Áronnál lehet leadni! 

- Ez beteg! - mondtam mosolyogva.

Leültünk a helyünkre. Az első óra kémia volt az ofővel. 

- Te figyu Árci. - fordult  felé Barbi.

- Ha? - rántotta ki a fülhallgatót a füléből Áron. - Ja, mondjad Barbus. 

- Mikor csináljátok ezeket a bigyókat az ajtónkra Mátéval?

- Megvannak rá az embereink. - titkolózott a fiú, és visszatette a fülhallgatót a fülébe. 

- De kik? Mikor? Hogyan? - bökdöste a ceruzájával.

- Figyelj, majd elmondom egyszer. EGYSZER. 

Ezzel Áron lezártnak tekintette az ügyet. De ez engem is érdekelt. Egyszer kiszedem belőlük.

- Milyen emberek??? Ne csináljátok már. Tudom hogy kerül oda. - lökte meg a fiúkat Anna. 

- Na és hogyan okoska?

- Mielőtt hazaindulnánk, megvárjátok amíg kiürül a folyosó és odaadjátok a portásnak a cuccokat. Elmondjátok, hogy hova tegye és ennyi. Lehet le is fizetitek. 

- Nem fizetünk neki!!! 

- De így csináljátok. 

- Igen... - ismerte be Máté.

A matek tanárunk szemmel láthatóan vett pár online kurzust sminkelésből. De haja ugyanúgy szétállt. Az óra borzalmasan lassan telt. 2 oldalt írtunk a füzetbe. Óra vége felé eszébe jutott, hogy házit is kéne adni. Feladott 5 feladatot. Nagyon örültünk neki. 

Szünetben lementünk az udvarra. Nem túl nagy. Kerestünk egy szabad padot, és elfoglaltuk. Anna, én, és Máté ültünk, Enikő, Barbi és Áron álltak. Arról beszélgettünk, hogy kinek mi a kedvenc zenéje. Valamiért nem tudtam figyelni. Pedig én kérdeztem meg, hogy kinek ki a kedvenc bandája. Tényleg érdekelt. De annyira izgultam az esti buli miatt. 

- Figyelsz??? - lóbálta a kezét előttem Anna.

- Azt nem így kell. - mondta Máté, majd átölelt és szorongatni kezdett. Mindenkiből kitört a nevetés.

Felé fordultam, megráztam a fejem. Próbáltam kiszabadulni a szorításából, de nem sikerült. Ő meg csak mosolygott, és nem engedett. Hiába kapálóztam.  Szünet végén végül feladtam, és kiadtam az utasítást Barbiéknak: Csikizzétek!  

Egy emberként mozdultak meg, és vetették rá magukat Mátéra. Nem telt bele pár perc, már szabad is voltam. Pont csöngőre értünk fel a kémia terembe. Mindannyiunk meglepetésére az ofő csukta be maga után az ajtót. Úgy tűnik kedvenc tanárom tanítja a kémiát. De jó. Régen sem szerettem ezt a tantárgyat, de most még annyira sem fogom mint eddig. Első órán csak az ülés rendet beszéltük meg, mivel itt 2 személyes padok vannak. Engem Máté mellé ültettek. Mivel Barbit lefoglalta Áron, Anna pedig Enikőt. Nem voltam szomorú. Jól kijövök vele. Csak ne fogjon le. 

A következő óra Angol volt, egy nagyon szerencsétlen tanárral. Nem tudom, hogy csak visszafogta magát, vagy tényleg nem szigorú, mert az egyik osztálytársunk még telefonált is. És nem szóltak rá. Nem hallottunk semmit amit Földesi tanárnő mondott nekünk. Elég vicces volt. Remélem az év további részére megjön a hangja, mert ha nem, elég érdekesen fogunk érettséginél vizsgázni a tárgyból. Én próbáltam először csitítani a többieket, de aztán feladtam. Inkább beszélgettem.. Földrajzon megkaptuk az atlaszokat, amik nem voltak benne a tankönyvcsomagban. Ezután Magyarország vaktérképét töltöttük ki. De nem nézhettük a térképet. Egyébként ezt a tantárgyat egy nagyjából 35 éves nő tanítja. Rendkívül jó stílusa van.

A történelmet is ő tanítja, úgyhogy nem kellett sokáig keresgélni a termet. 

Utolsó órán amolyan bemutatkozó óra volt, aminek én nagyon örültem mert nagyon idegesített, hogy nem tudom kik járnak rajtunk kívül az osztályba. Be kellett mutatkoznunk, és elmondani a becenevünket is. Ezen kívül egy pár mondatot magunkról. Kezdem a névsorral: 

Esős Anna ( Anna )

Molnár Áron (Árci)

Kalapos Panna (Panni )

Kőhalmi Dávid (Dávid)

Lakatos Róbert (Robi)

Megyeresi Jázmin (Jázminka)

Mároros Gábor (Gabi)

Orksoi Norina ( Nóri )

Pásztor Máté ( Mátus)

Kendlics Barbara ( Hercegnő, Barbi, Bara, Barbus, Barbika , Barba )

Várároki Bálint (Bálint)

Gazdag Enikő ( Enci ) 

Szegény Barbi őt imádják becézni. Nem tudom  miért diktáltam be becenévnek a Nórit. Soha nem hívtak Nórinak, csak általánosban a legjobb barátnőm Bogi. Mindenki azt mondja, hogy engem kell becézni. Illik rám a Norina nem kell más név. Hát oké. 

Mindenki elmondott magáról pár "nagyon izgalmas tényt" mint pl:. szeretem a macskákat, nem szeretem a macskákat...

Szóval ilyen lényegtelen hülyeségeket. 

Hazafelé már nem csak én, mindenki izgatott volt a buli miatt. Megbeszéltük, hogy a lányok 3-ra átjönnek, a fiúk pedig 16:30-ra. 

Csak otthon tudatosult bennem, hogy akkor találkoznak a szüleimmel. Anya 12:00-kor szokott végezni, ezért már otthon volt. Apa 16:00-kor. Ő is találkozik velük. Ami még a kisebbik baj. Elmagyaráztam anyának, hogy ne égessen be, és ha apu hazaér, tudatosítsa ezt légyszíves benne is. 

Megírtam a házit, és már mehettem is zuhanyozni. Pont kijöttem a fürdőszobából, mikor megszólalt a kaputelefon. Törölközőben szaladtam át a lakáson. 3x majdnem leesett rólam, de végül még anya előtt be tudtam engedni őket. Amíg felértek, gyorsan magamra kaptam egy tréning nadrágot, és egy sima pólót. A hajam csurom víz volt. Ajtót nyitottam nekik és jöhetett a kínos része. Anya találkozik a barátaimmal. Anyu imád beégetni, és szerinte aranyos sztorikat mesélni rólam. 

- Jó napot! - mosolygott Barbi, Anna és Enikő. 

- Sziasztok! Norinám anyucija vagyok. - üdvözölte a lányokat drága anyukám.

- Hogy van? - kérdezte kedvesen Barbi, de megfogtam a karját és berántottam a szobámba Annáékkal együtt. Becsuktam utánuk a szobaajtót, én meg kint maradtam anyuval.

-Na milyen voltam? - nézett rám nevetve.

- Fantasztikus.- mondtam a szememet forgatva, és bementem a szobámba.

Anna éppen a tükrömben nézegette magát. Ők már megcsinálták a hajukat, és fel voltak öltözve. 

Gyorsan megszárítottam a hajamat, és ki is vasaltam. Felkaptam egy fekete hosszú nadrágot, és egy csillámos fekete kicsit kivágott felsőt. Felvettem a fekete tornacipőmet és megálltam a tükör előtt. Amíg nem jöttek a lányok, fogalmam sem volt mit vegyek fel, de ahogy megláttam őket, egyből eszembe jutott. Annán egy fekete nadrág volt, lila felsővel. Barna haja be volt göndörítve. Enikőnél maradt a black forever. Talpig feketében volt. Barbin is fekete volt, de rajta rózsaszín felső volt, rózsaszín cipővel. Fél ötkor megjöttek a fiúk. 

Tartottam tőle, hogy apáék mit hoznak ki a bemutatkozásból. A lányokkal apu jól elbeszélgetett. Megdicsérte a ruhánkat, és még viccelődött is. 

- Sziasztok! - köszöntek a szüleim a fiúknak.

- Jó napot! - köszöntek ők is. 

- De szép a ruhád Barbus! - nézett végig rajta Áron.

- Köszi! De a többieket is nézd!!! 

- Megvárnád, amíg mindenkit külön megdicsérek, vagy letámadsz??? - kérdezte nevetve. 

- Anna csodásan áll a nadrágod. Pont olyan mint az enyém nézd! - szólt be Máté Annának.

-Ühüm... Együtt vettük. Tudod a csajok boltjában. - mondta, mire odament hozzá a fiú és felkapta a vállára. 

- Na jó akkor megyünk is. Sziasztok! Legkésőbb 22:30-ra itthon vagyok. - mondtam. 

- Rendben kicsim, de szerintem inkább gyere tízre. 

- Meglátom! 

Elindultunk. 

A tesiterem nagyon szépen fel volt díszítve. A bordásfalakra lufik voltak felkötözve. A padlón konfetti volt szétszórva. A terem közepére egy színpad volt felállítva. A sulirádió dj -i ültek ott. Éppen az  I'm an albatroaz  ment. A büfé át volt pakolva az egyik sarokba. Vettünk kólát meg chipset és beálltunk a tánctérre. 

Már nagyjából 1 órája táncoltunk amikor Barbi ragadta meg a karom, és húzott ki az udvarra. Hideg volt. 

- Baj van! - mondta kétségbeesett arccal.

- Mi az? Kit verjek meg? - kérdeztem nevetve, de látva a reakcióját inkább elhallgattam.

- Azt hiszem szerelmes vagyok Áronba.

- Ezt eddig is tudtam. Sőt azt is, hogy Áronnak is bejössz. 

- Mi van??? Honnan tudod? És mi van Áronnal???

- Nem biztos, de mindenesetre arik vagytok, együtt. 

- DE én nem akarom, hogy tönkremenjen a barátságunk. Rajtad kívül, ő a legjobb barátom.

- Nem fog. Akkor hagyd ezt a szerelem dolgot, és nézz rá úgy mint eddig. Majd ha ő is össze akar veled jönni, akkor foglalkozz a dologgal. 

- Hát jó. Igazad lehet. És veled meg a másik szépfiúval mi van?

- A kivel??? - kérdeztem felvont szemöldökkel.

- Ja... Akkor te még nem jöttél rá. Oké. 

Kivágódott a tesiterem ajtaja. Áron és Máté  léptek ki rajta. 

- Hideg van gyerekek! - mondta Áron majd odafutott hozzánk. Máté követte. 

- Gyertek már be! - mondta Máté, majd behúzott minket. 

Az este további része jól telt. Barbi láthatóan nem az a lány, aki rágörcsölne erre az egész szerelem dologra. Ugyanúgy viselkedett Áronnal, mint eddig. 

Tízkor elindultunk haza.

Otthon, átöltöztem, és próbáltam aludni. Folyton, csak azon járt az agyam amit Barbi mondott. 

Ja... Akkor te még nem jöttél rá. 

Vajon ez mit jelent?